A Sliver egy fiú történetét meséli el, akit lepasszolnak a nagyszüleihez, bár ő nem akarja, hogy szülei elhagyják. Könyörög a nagyanyjának, hogy vigye haza, de hiába. Vacsorára krumplipürét eszik, mert nem tudja megemészteni a húst. Ha biciklizik beveri a lábujját. Megpróbál tévét nézni, de közben elalszik. ,,Nagymama vigyél haza/egyedül akarok lenni" -hangzik az egyszerű refrén. A dal azzal ér véget, hogy a fiú édesanyja karjaiban ébred fel.

Ez volt az első olyan Nirvana-szám, melyben az ellentétes dinamikát használták, mely később az együttes jellegzetességévé vált: a csöndes és lassú dalszövegekre úgy következett a refrén, mint hatalmas mennydörgéssel kísért villámlás. A lemez (Sliver) megjelenése után sokat faggatták Kurtöt a mondanivalóval kapcsolatban, de ő kitartott amellett, hogy a szöveg nem életrajzi jellegű. Ezt azonban senki nem hitte el, pláne azok, akik ismerték őt. -Arról szól, hogy a kisfiú otthon akar lenni a mamájával, és nem akarja, hogy a nagyszülei vigyázzanak rá-magyarázta Kurt húga, Kim.(A mennyeknél súlyosabb)